2013. február 25., hétfő



Sziasztok! Hát ez a hét is tartogatott kellemetlen meglepetéseket. A hét elején tovább folytatódott a bal szerencse a munkában. Később aztán szép lassan kezdtek helyreállni a dolgaim.

Kedden délelőtt még csináltam pár iratot, majd megfeneklett a dolog. Várni kellett. Aztán ebéd után újra neki álltam, de előtte még felmentem a javítómhoz. Hát sajnos felfedezett egy hibát, amit eddig egyikünk sem vettem észre. Elég nagy baj, ez, de hát "evvan". Aztán tájékoztatta a felettesünk, aki abszolút nem volt elragadtatva. Nagyon lesújtott ez az egész, mert általában mindent kétszer ellenőrzök. Tudom, csak az hibázik, aki dolgozik. Itthon szerencsére öröm ért: apa hozott süteményt, gipszkartont és szigetelő anyagot. Egyik szomszéd segítségével fel is hordtuk négyen a padlásra. Utána már csak gép és korai fekvés.

Szerdán szabin voltam, igen, megint. Mintha éreztem volna, hogy szükségem lesz rá. Aznap sokáig fetrengtem. Az alvás mindig segít ápolni a lelkem. Utána konyházás, majd jött a kéményseprő. Később szóróújságokat lesegettünk. Ebéd után pihenés, majd tévéztünk, gépeztem, Zafiztam. Relaxáltam. Erre való a szabadság.

Csütörtökön újra munka volt. Szépen nekiálltam a dolgaimnak. A nap gyorsan telt, ügyet nem sokat csináltam. Közben megint kaptam soron kívülieket is. Ezzel elvoltam. Ebédre finom paradicsomos halat ettem, majd lesegettem. Közben volt még pár javításom is. Kettőkor viszont nem mehettem el. A hétre megvonták mindenkitől a sportot. Itthon kaja, pihi, ahogy máskor is.

Pénteken délelőtt nem nagyon volt feladatom, egy régebbinek álltam neki, mert tudtam, hogy egyszer azt is ki kell majd szórnom. Gyűlölöm a nyögve-nyelős dolgokat, de hát ha rajtam van, rajtam van. Munka után végre megcsináltattam az eltörött kulcsot. Utána a Tescoban voltam. Itthon pihentem, majd visszautaztam a városba kajolni az irodatársakkal. Az utolsó busszal értem haza. Daddy is jött. Kaja után már csak gyors fürdés és fekvés volt. Nagyon fáradtak voltunk mind a ketten.

Szombaton délelőtt nekiálltunk a munkának. Véééééégre! Daddy bemászott a tető alá, és fúrni kezdett. Közben apa méretre vágta a rost lapokat. Én meg itt is ott is segédkeztem, lóti-futi-ztam. A nap nagy része el is telt. Este jöttünk le, majd mint a villám, fürödtem meg és mostam hajat. Indultam a városba ... megint. Ott Jujuval és Mónival szülinapoztam. Aranyosak voltak, nagyon jót csevegtünk és rengeteg szép ajándékot kaptam. Nem is tudtam, megérdemlem e! :-) Kaptam: pendrive-ot, hajfánkot, fini Raffaello-t, vidám képeslapot és egy spa szépségcsomagot is. Jó volt velük újra találkozni. Itthon este már csak megint alvás.

Vasárnap délelőtt ismét építkezés. Kiszedtük a szegeket az összes rostlemezből, majd felcipeltük őket. Később Szivi befóliázta a szoba ablak feletti részt, én meg adogattam neki a segédeszközöket. Ebédre végeztünk is. Utána egy régi magyar filmet néztünk 1953-ból. Utána Daddy fürdött, majd haza is utazott. Én pihentem, majd újra megnéztem anyáékkal a tévében a Kutyahideg-et. Imádom azt a filmet! Este már csak gép és alvás.

Ma délelőtt örömmel láttam, hogy kaptam munkát. Gyors neki is álltam. Nagy hasznát vettem, hogy pénteken előre dolgoztam, így legalább a fele már megvolt a soron kívülieknek. 8 db-bal zártam a napot, és ugye a javítandókkal. Közben kaptunk egy kérdőívet is, ahol névtelenül le lehet írni a véleményünket, plusz adhattunk tanácsokat is, hogy min változtassanak a munkahelyen. Hát éltünk a lehetőséggel rendesen. Közben az éves cafeteriát is meg kellett határozni. Késő délután megtudtam, hogy nagy valószínűséggel nem lesz semmi komolyabb következménye az egy hete húzódó rémálomnak. Na hát én ennek örültem a legjobban. Itthon finom kajó, majd gép és korai fekvés. Üdv.: *V*

2013. február 18., hétfő



Sziasztok! Ez a hetem egy érzelmi gödör volt. Sőt, Mariana-árok. Hirtelen, nagyon sok rossz dolog ért egyszerre. Sok szemétség, szövetkezések, irigység, gonoszság, ármánykodás, nemtörődömség és még sorolhatnám. Nem terveztem ide leírni, de úgy érzem, pár gondolatot azért megér. Amit az elmúlt napokban megtanultam, hogy néha tényleg jobb hallgatni és figyelni mi lesz. Csak akkor szabad közbelépni, mikor már minden kötél szakad. Na de akkor viszont keményen. Viszont néha meg jobb ajtóstul rontani a házba és bevállalni, a lesz ami lesz-t. Ja és kit érdekel, ha eggyel több ember haragszik rád? Mert engem már nem. Amíg van pár ember aki szeret és elfogad olyannak amilyen vagyok, addig nem. Utána meg majd csak lesz valahogy. Imádom, ha állóvíz ez életem, és csak boldognak kell lenni és ennyi. Persze, sajna az élet görget akadályokat, amit le kell küzdeni. Próbálok pozitívabb lenni, de tudjátok, ez piszok nehéz dolog. Főleg nekem, aki a kis problémát is hatalmasra nagyítja és képes órákig ezért ordibálni a négy falnak. Utána meg napokig nem enni rendesen, gyomorgörccsel és szédüléssel átvészelni, amíg majd jobb lesz. Utálom magam, hogy nem tudok laza lenni, de ez van. Na és akkor most azért lássuk mi történt a héten velem.

Kedden eléggé magam alatt voltam, de csináltam a munkám. Enni nem nagyon tudtam. A nap csak telt, én meg egy nagyon gyér statisztikával zártam a napot. Sajnos olyan fázisba értem, hogy egy ügy egy órát vett igénybe. Ez van. Ha egyszer nem tudok többet, hát nem tudok. Itthon aludtam, majd Zafival voltam. Este anyát boldogítottam. Nagyon jól esik néha kibeszélni magamból mindent.

Szerdán már jobban voltam. Többiekkel kicsit rötyögtünk, de közben ment a munka. Végül 5 darab ügyet tudtam megcsinálni és egyet adtam le javításra. Közben rám szóltak, hogy egyet ki kell dobnom nagyon hamar. Hát én azért is úgy döntöttem, hogy nem állok neki az utolsó egy órában megszakadni. Jó lesz az másnap is. Itthon anyával megnéztük a "Várandósok - Az a bizonyos kilenc hónap" (így fordították a magyarok) című vígjátékot. Na hát nagyon tetszett! Felért egy oktatófilmmel. Ajánlom csajok nagyon! Később gép, majd fekvés.

Csütörtökön teljesen kikészültem. Már reggel azzal fogadtak, hogy kaptam egy soron kívüli, sürgős munkát. Nagyon féltem. Aztán még jobban féltem, mert hiába magyarázták el, mit kell csinálni, nem nagyon értettem. Visszamentem, és esetlenkedtem. Aztán egyik irodatársam (Baki) elmondta röviden, hogy miről is van szó. Utána megörültem és már könnyebben ment. Néha kérdeztem csak. Délben kaja, majd leadtam a feladatot, bár nem szeretek kiadni hibásan semmit a kezemből. Aztán még kértem egy órát, hogy had nézzem át újra. Végül a másnap reggel lett a határidő. Délután sütizés volt az osztályunkon a mi irodánkban. Itthon a szokásos.

Pénteken ahogy beértem a helyemre, már neki is estem a feladat maradék részének. Gyors át akartam még nézni, mielőtt végleg leadom. Sikerült is szerencsére. Utána pont hívott a javítóm, hogy jöhet e a listáért. Gyors átbeszéltük, majd nekiálltam a fontos, elmaradt feladatomnak is. A nap telt, ebédkor rötyögtünk. Később elkezdtem egy filmet, de közben visszahozták a pakkot, amit gyors ki is postáztam munkaidő lejárta előtt. Városban: szoli, t-home, posta. Állati, hogy bár 12 ablak van a hivatalban, még is csak 6 működik. Aztán negyed óra egy sima csekkfeladás. Itthon kaja, pihi, majd gép, ahogy máskor is.

Szombaton reggel ismét kelés volt, mert következett a villanyszerelés második felvonása. Közben konyházás volt nálunk a program. Később takarítottam. Délután megérkezett Daddy. Ezután filmeztünk, majd este tévé. Sokáig fenn maradtunk aznap. Gyerekek, az Euróvíziót végre meg lehetett nézni. Ja és nálam gyűlnek a kedvencek. Gigi, Istenem megint mekkorát alkottál! :-) Nagyon gyanús! :-) Szerintem neki kéne mennie!

Vasárnap délelőtt felmentünk építkezni, de hamar lelohadt a kedv, mert a dekopírfűrész kezdte bemondani az unalmast és nem mertünk kockáztatni. Így végül a fiúk feltettek egy gipszkartont, mi meg összesepertünk. Sajna, aznap ennyit tudtunk csinálni. Később ebéd, tévé, meg fürdés. Utána Daddy elment, én meg pihentem. Este gép, majd a Nagy duett. Tökre szeretem a zenés műsorokat!

Ma délelőtt megint hajtás volt! Végül 3,5 óra után 35-öt tudtam megcsinálni. Később nekiálltam még pár másmilyennek is, hogy a napi statom is rendben legyen. Ez meg egy tízes lett összesen. Később befejeztem a pénteken félbehagyott filmet, majd belenéztem a mostani kedvencembe. Itthon kaja, majd megköszöntöttük anyát fini bonbonnal. Utána apával felmentünk a tetőtérbe és felmértük, hogy még mennyi gipszkarton kell a falazáshoz. Később már csak gépeztem, meg korán feküdtem. Üdv.: *V*

2013. február 11., hétfő



Ez a hetem már jobban sikeredett munka szempontjából az előzőnél. Több volt, viszont nehezebb, és fárasztóbb is. Nem a legjobb, hogy megint lelki terror alatt vagyunk, de majd csak "kisüt újra a Nap".

Kedden délelőtt nekiestem azoknak, amiket előző nap kaptam.Végül 10-et csináltam meg, utána a javításoknak estem neki. Ezek már könnyebben mentek. A nap gyorsan telt, ezernyi dolgom volt, mégsem értem a végére. Ebédnél egy régi, kedves kollégánk látogatott meg, vele beszélgettünk. Utána újra munka volt, meg egy picit lesegettem is. Aztán jött megint az idegesítés! A pénteki ledolgozást előrehozták szerdára. Nesze neked terv! Én persze még három üggyel el voltam maradva, hisz péntekre számítottam. Nagyon mérges lettem, itthon is még szitkozódtam. Utána lepihentem, majd gépezés után végleg lefeküdtem.

Szerdán szabin voltam. Igazán nem tudtam magam elengedni, mert a másnapi esetleges lecseszésre, a ledolgozásra és a számonkérésre gondoltam. Aztán szép lassan elszállt! Anyával a városban jártunk. Vettünk neki széldzsekit a szülinapjára. Nagyon szuper árért jutottunk hozzá. Utána napi cikkek, gyógyszerek, élelmiszerek voltak a listán, majd indultunk haza. Itthon gyors ettünk, majd pihentem. Később átbeszéltük a költségeket, majd apa is hazaérkezett. Megint hozott alkatrészeket a vizes dolgokhoz. :-) Később már csak gép és tisztálkodás.

Csütörtökön újra munka. Délelőtt hamar belevágtam a dilizésbe, de hát erre fel voltam készülve. Aztán pár óra alatt megoldódott minden. Kiszórtam az elmaradt ügyeim, és még pár újat is tudtam csinálni. Közben ebédeltünk, majd lementünk oktatásra, dolgozatra. Utána már csak befejeztem egy ügyet és indultunk hazafelé. Hálás dolog ez a mínusz két óra, kihasználom, amíg csak lehet. A városban körülnéztem, majd indultam haza. Itthon ebéd, majd szunyóka. Este már csak gépezgetés, és fekvés.

Pénteken úgy nyitottam meg a panelem, hogy semmi nem volt rajtam. Ilyen is nagyon régen volt már. Javítás alatt volt négy és ennyi. Aztán jöttek szépen sorjában, kérnem sem kellett! A javítások is megszülettek, így végül 9-el zártam a napot. Munka után szoliztam, majd irány haza. Itthon a szokásos.

Szombaton korán keltünk, mert jött a villanyszerelő. Egész nap dolgoztak fenn apával, csak ebédre álltak le. Rengeteg mindent megcsináltak, és irtó nagy léptekkel sikerült előrejutniuk. A nap végére megnéztük az eredményt, és még beszélgettünk egy kicsit. Később már csak tévé és fekvés.

Vasárnap délelőtt konyházás volt, majd picit gépeztem, aztán pihentem. Valamiért furán éreztem magam. Később jobb lett, meg már ebédeltem is. Aztán megérkezett Daddy. Filmeztünk és beszélgettünk. Később még is úgy döntött, hogy a késeivel hazamegy. Utána már csak gyors lefeküdtem.

Ma reggel jó hideg volt, nem könnyítette meg a dolgom. A munka egész nap megvolt, bár rengeteget futkostam. Nagyon rossz volt a hangulatom, igyekeztem láthatatlan maradni. Attól lettem kicsit jobban, mikor apa hívott, hogy hazavisz. Közben beugrottunk sütiért anya szülinapja végett, majd otthon meg is köszöntöttük. Később már csak Zafival voltam, szekálgattam meg gépeztem. Üdv.: *V*

2013. február 4., hétfő



 Sziasztok! Újabb hét, újabb események és igen, immáron februárban járunk. Nagyon gyorsan telnek a napok, a hetek, a hónapok. Én mondjuk örülök neki, hisz jól esne egy kis enyhülés, hosszabb nappalok és ha végre elkészülne a "rezidenciám". Ez a hét is jónak mondható volt! Hogy is volt?

Kedden végre kaptunk valamennyi munkát, így össze tudtam szedni a minimumot. Igaz, annak a fele elnyomós volt. Később már csak lesegettem. Ebédre finom chilit ettem, utána pedig elfoglaltam magam: többek között felkészültem a másnapi dolgozatra. Később beszélgettünk. Itthon nyami fánk volt, majd Zafival voltam. Este már csak szépítkezés és fekvés volt a program.

Szerdán délelőtt lassan haladtam. Ebédig 6 db ügyet zártam, ami szép kevés. Finom fánkot ettem vegyes lekvárral. Utána mentünk dolgozatot írni, bár ezúttal jól sikerült. Jó volt a csapat! Utána visszakaptam a javításokat és azoknak estem neki. Hát ezekkel elvoltam egészen négy óráig. Itthon ebéd, majd szóróújságokat lesegettem, később Zafival voltam. Este gépeztem, és korán feküdtem.

Csütörtökön reggel felköszöntöttem Daddyt születésnapja alkalmából, utána készülődtem.  Tele volt a hócipőm a munkával, pedig már alig van hó. Délelőtt 7 darab ügyet tudtam megcsinálni, majd ebédeztünk. Később felmentem a referensemhez, ekkor ért a hideg zuhany. Elvileg téves adattartalommal küldtem el egy iratot, de szerintem nem. Nem igazán értem miért nem jó, de nem mertem vitatkozni.

Nagyon bánt, mert a kolléganőm szerint is jól csináltam. Ez rányomta a bélyegét a további napomra. Ki lehet javítani, nem arról van szó, csak nagyon bánt, mert szerintem nem téves. Utána beváltottam a postán az egy és kétforintosokat, aztán irány haza. Itthon alig ettem, majd lefeküdtem, hogy ne is tudjak a világról. Később Zafi öntött belém lelket.

Pénteken délelőtt dolgozgattam, de nem igazán volt kedvem semmihez sem. Végül 3 ügyet nyomtam el, ami siralmas, de ez van. Nincs több. Utána megnéztem a Majmok bolygója - Lázadás című filmet. Nagyon tetszett! Utána ebédeztem finom paprikás csirkét, majd már csak beszélgettünk, meg lesegettem. Munka után szoliztam megint a vibrálósban. Most a gyorsban voltam, de meg is lett az eredménye. Olyan a bőröm, mintha alapozós lenne! Durva, de jó! Utána boltban voltam, majd kisétáltam a buszhoz. Itthon kaja, pihenés, este Zafi és gép.

Szombaton délelőtt a házi feladat - mosogatás, seprés, mosás, porszívózás, ebéd elkészítése - volt. Utána apával felmentünk befejezni a falazást. Igen, a szerkezet ezennel elkészült! Most már jöhet a villanyszerelő! Egész nap elvoltunk, csak ebédre jöttünk le. Este elkészültem és mentem Daddyhez. Későn értünk oda. Ott már csak pici tévé és fekvés volt.

Vasárnap sokáig feküdtünk, majd kaja után megnéztük a Pi életét. Hát most mit mondjak! Sokkal többre számítottam. Nekem vontatott volt. Utána jól megszívtam. A város szélén elromlott a sorompó és sokáig ott rostokoltunk. Végül leszálltam a buszról, hogy akkor én hazajövök a vonattal. Na hát azt meg eltörölték. Ott ragadtam kinn a hidegben! 40 percet vártam a következőre. Itthon kaja és forró tea, majd elvoltam.

Ma újabb munkás hét kezdődött. Délelőtt elment a kedvem az egésztől, mivel megint rossz a fizetésünk. Remélem, minél hamarabb kijavítják! Aztán egyszer csak kaptam 8 darab elnyomósat és már nem aggódtam. Délben ebéd helyett felmentem a javítómhoz, akivel még átbeszéltünk pár dolgot. Később még meg tudtam csinálni hetet, így végül meglett a napi. Itthon öröm ért: apa hozott szigetelő anyagot. Összeraktuk a hasábfát, majd felvittük a bálákat. Annyira izgatottak voltunk, hogy egy tetőrészt be is raktunk. Később már csak gépeztem, Zafiztam. Üdv.: *V*