2014. március 31., hétfő



Sziasztok! Vegyes héten vagyunk túl. Az élet még mindig tartogat meglepetéseket. Hol jobbakat, hol totál lesújtóakat. Még mindig bízom ...

Kedden délelőtt munka. Hol újak, hol régiek javítva. Ezzel ment az időm. A javítóm szabadságon volt, így magamnak kellett helyt állnom. Igyekeztem is ennek eleget tenni. Ebédre melegszendvicset vettem, mert sajnos az ebédre szánt kajámat reggelire felfaltam. De legalább fogytam és ennek örülök. Igen, ezt én mondom. Erről jut eszembe: Szandunak gratula! ;-) Délután volt egy kis időm magamra. Itthon tévé, film, torna, fekvés.

Szerdán hasonlóképpen zajlottak az események. Délelőtt belehúztam, és már korán végeztem. Ebéd után még megtoldottam párral a statisztikám. A nap gyorsan telt, de nem valami jól. Mindenkire rájárt a rúd. Úgy látszik ez egy ilyen nap. Itthon folytattam a zsibit, több kevesebb sikerrel. Gyűlölöm az olyan embereket, akik pár száz forinton variálnak. Ha csak ennyi meg annyi, akkor minek erőszakoskodik. Sok tuskó! Később már csak elvoltam.

Csütörtökön kicsit tovább tartott a munka, mert a délelőtt elment a lelkizéssel, beszélgetéssel és egy tréfával. Az egyik munkatársunk volt a célpont, aki történetesen szabin volt, de sajna nem vette a poént. Konkrétan kiakadt, és megsértődött. Ez van! Szerintünk ez még vicces volt és megütötte azt a bizonyos határt. Ebéd után folytattam még a munkát, majd pihentem. Itthon szintén. Megint hülye fáradós napom volt. Nem szeretem az ilyet. Este megbeszélés a csajokkal.

Pénteken próbáltam kiválogatni a könnyebb ügyeket az idő rövidségére való tekintettel, azonban a maradék javítósomhoz még nem kellett nyúlnom. A délelőtt gyorsan telt, nálam mosolyszünet volt a tegnapi miatt. Utálom a jó pofizást! Ebédre csak egy bögre levest ettem és némi kalácsot. Munka után végre elmentem szoliba. Már nagyon kellett, mert teljesen fehér voltam. Itthon udvaron csücsültünk és állatkáztunk. Később pedig tévé, meg gép.

Szombaton és vasárnap javarészt a ház benti és körüli munkák tették ki az időm. Volt főzés, mosás, teregetés. Aztán fát hordtam be a pincébe, aminek az lett az eredménye, hogy estére lerokkant a derekam. Lekezeltük, és később jobb lett. Zafinak levágtuk a szőrét, mert már nagyon idegbeteg volt szegénykém. Most úgy fest, mint akinek gerincműtétje volt. Egy foltban nincs szőrméje. De legalább újra egészséges, és boldog. Remélem, hamar kinő majd neki. Aztán kertészkedtünk, és a kinti székeket is lemostuk. Vasárnap délután napoztattam az akne-s hátam.

Ma egész nap dolgoztam. Igen, 8-tól 15:40-ig nyomtam. Sajnos, elfogytak a hamar kiszórós feladatok. Most már csak a gondolkodós, jobban odafigyelősek maradtak. Ez van. Aztán örömhír, hogy újra engedélyezték a sportot, de egy félreértés miatt megint megy a kavarás, imádom! Az étkezési jegyünk még nem érkezett meg, és az üdülési kártyára sem az összeg. Igazi zűrös, bunkós, beszólogatós, összezördülős nap volt ez. Este kardió! Üdv.: *V*

2014. március 24., hétfő



Lassan megint eltelik egy hónap. Hihetetlen, hogy milyen gyorsan peregnek a hetek.

Kedden roham volt egész nap. Dolgoztunk, csak dolgoztunk és úgy éreztük, hogy már sosem lesz vége. Állati sok ügy áll rajtunk, és az ember hiába igyekszik, hiába dolgozik egész nap, mégsem tud előbbre jutni. Jó lenne, ha kicsit lazulna a hurok, bár most már kezdem megszokni ezt az erőltetett menetet. Félreértés ne essék, nem a munka ellen vagyok, csak amíg volt kedvezmény és kevesebb ügyszám, addig több energiám maradt a saját dolgaimra. Most meg mindig csak menekülök haza. Itthon meg minden nap hullán zuhanok az ágyba. Este még volt egy kis tornához erőm, de ennyi.

Szerdán sem volt sokkal másképp. Délelőtt hajtás, és megbeszélés. Amin ezúttal biztatást és dicséretet is kaptunk. Reggel pedig egy kisebb kalandban volt részünk. A buszunk félúton lerobbant, sőt ki is gyulladt benn az utastérben és egyre sűrűbb, szúrós szagú szürke füst hömpölygött az ajtón kifelé. Néhányan persze azonnal bepánikoltak és rohantak le. Végül mindenki leszállt és akkor vette észre a sofőr, hogy a tank teteje ég. Szuper. Akkor egy kicsit én is megijedtem. Később aztán minden megoldódott. A nap gyorsan telt, tele dologgal. Este már csak tévézés és nagyon korai fekvés volt.

Csütörtökön délelőtt munka. Egyszerre több dolgot csinálok. Új ügyeket dolgozok fel, a javításokat ellenőrzöm és szórom ki, s közben még az elnyomósokat is figyelem. Lehet hülyeséget csinálok, mert így állati nagy a tévesztés esélye, de eddig még sikerült. Kopp kopp kopp! Már délelőtt végeztem a munkámmal. Nem fogok túlzásba esni, mert azzal magammal és másokkal is kibabrálok. Aztán ebéd után még nekiálltam, de hamar feladtam. Pihentem és beszélgettünk. Itthon Apáék szorgosan dolgoztak a kerítésen a szomszéd sráccal. Este tévézés, majd szépítkezés, gép és alvás.

Pénteken hajtás tovább. Tekertük a biciklit. Meg is lett az eredménye, ezúttal is korán végeztem. Aztán volt két rövid megbeszélésünk is, amin részt vettem. Később még tettem be pár ügyet javításra, és már magamtól is nyomkodhatok el ügyeket. Hát ennek örülök is, meg nem is. Jó érzés, ha még utoljára ránéz valaki, mielőtt menne a postára. Munka után vásárlás, ahogy szinte mindig. Ezúttal is sok hasznos dolgot szereztem be. Apáék elkészültek a kerítés vázával. Később csak tévé, gép.

Szombaton túlóra. Önkéntes botorságom volt ez. Mindegy, a pénz viszont nagyon kell. A nap gyorsan telt, egyszerre azt vettem észre, hogy két óra van. Nagy nehezen kisétáltam a vasútra, és úgy jöttem haza. Itthon gyors ebéd, majd pihenés az estére. A többiekkel egyszerre értünk oda az étterem elé. Sokat nevettünk, beszélgettünk, ittunk és én ettem is. Marasztaltak, de jobbnak láttam hazajönni az utolsó busszal. Itthon gyors fogmosás, és fekvés. Azért a telómat még egy darabig nyomkodtam.

Vasárnap délelőtt konyházás. Utána Vacak csomóit szedegettem megint. Már egyre kevesebb és kisebbek. És egyre szebb a szőre is szerencsére. Ha jó idő lesz teljes fürdetést kap, ha tetszik neki, ha nem. Muszáj, mert fehér perzsa szőre van és másképp nem lehet. Azért Artival is foglalkozom természetesen. Csak az ő szőre sokkal kevesebb törődés árán is szép marad. Úgy tudnak örülni, mikor babusgatom őket. A nap a pihenésé volt. Tévé, gép, szunyóka. Ilyen esős időben ez a tuti. Este Nagy Duett. Nagyon szeretjük nézni.

Ma reggel édes ébredés volt, hiszen pihi volt egész nap. Délelőtt besegítettem, és kimostam a ruháimat. Általában csak ilyenkor érek rá. Viszont szeretek magamra mosni, meg így igazságos. Ha fenn lakom majd, akkor is így lesz. Később sajnos azt vettük észre, hogy egy hónapja nem diktáltuk be a villany-, és a gázfogyasztást. Gyorsan korrigáltam a hibát, és bízunk benne, hogy nem lesz nagyon drága a felejtés. Ebéd után gépeltem, majd a tévé előtt elszundítottam. Később rendbe tettem magam, hisz másnap munka. Este már csak lesegetés és korai fekvés volt a program. Üdv.: *V*

2014. március 17., hétfő



Ezt a hetet minden szempontból sikeresként könyvelhettem el, na jó majdnem minden szempontból. Nagyjából rendeződtek a munkahelyi viszonyok, és a kitűzött céljaim is meg tudtam valósítani. Munka is egyre jobban megy, aminek külön örülök.

Kedden már jobban ment a dolog. Szerencsére voltak elnyomós ügyeim, amiket csak át kellett nézni, viszont nem kellett benne dolgozni. Mégis beleszámítanak a napi statisztikámba. Közben megkaptam egy munkatársam kijavított dolgait, amiket rövid áttekintés után szórhattam is ki. Ezzel szépen biztosítva volt a stat. Aztán négytől hatig megint ment a túlóra, ahogy az a nagy könyvben meg volt írva. Estére ismét elfáradtam és megint csak bezuhanás az ágyba.

Szerdán már jobb kedvvel mentem, mivel tudtam, hogy a héten nincs több túlszolgálat és rendes időbe mehetek haza. A statisztika ezúttal is szépre sikeredett, mert még maradt az elnyomósokból és újra kaptam javításokat is. Közben persze már én is gyártom az ügyeket, mert lassan elfogy a "jóvilág". A nap gyorsan telt, pillanatok alatt négy óra lett. Most már egyre kellemesebb idő van és egyre tovább van világos. Talán kijelenthetjük, hogy menetelünk a tavasz felé.

Csütörtökön toltam ezerrel. Egész nap dolgoztunk, de kettő után kitört a sztrájk. Több, mint harminc ügy állt javításon, ezért úgy döntöttem, hogy relaxálok. Ezúttal persze nem aludtam, hanem kinn kávéztunk és beszélgettünk a konyhán. Érdekesen alakulnak a viszonyok. Vannak, akik újra felmelegítik a régi barátságot, vannak akik eltávolodnak egymástól. Aztán vannak (én) akik próbálnak az arany középúton maradni. Őrület, hogy még itt is taktikázni kell. Itthon pihentem, és megterveztem a másnapot.

Pénteken újra meló. Ezúttal gyors felpörögtem, és tovább gyűlt a javítós a mappámban. Aztán volt egy megbeszélés, ami után rendesen kiakadtam. Megint a dolgozzál, többet, jobban, gyorsabban, de ne szakadj össze. Rossz a hozzáállás és a szokásos. Igaz, csak nem rám, ezért utálom hallani! Munka után bevásároltam. Végre tudtam venni kis kutyának bolhaírtós nyakörvet, meg magamnak útifűmaghéjat. Szeretem, amikor sikeres napot zárok. Itthon kipróbáltam az új bundakefét, amit Vacaknak vettem. Szegénynek, csomós a háta. Később csak elvoltam a családdal.

Szombaton délelőtt főztem/sütöttem. Ezúttal gomba leves és lasagne volt a terítéken. Volt egy két bukkanó, de végül megoldottam, és finomra sikeredett mind a kettő. Mindig tanul az ember. Később Anyával szedtük össze a gallyakat az egész telken, amiket Apa levágott a növényekről. Eljött a tavaszi szorgoskodás ideje. Utána Zafit fürdettem meg, de sajnos nem minden csomóját tudtam kibontani. Később pihi a tévé előtt, este pedig gép. Később tervezgetés.

Vasárnap délelőtt kimostam pár ruhámat, majd elvesztem a virtualitásban. Ebéd után viszont a Nap melegét élveztük. Később pihentem, majd szépítkezés, este pedig szórakozás. Éjjel kutyaugatásra lettem figyelmes. Vacak nem fért már megint a bőrébe. Fenyegetett egy másik kan macskát, aki láthatóan ott akarta hagyni. Végül én vetettem véget az "ajjajjajnak". Utána már csendes lett a környék, és mindenki nyugovóra térhetett.

Ma egész nap munka. Kaptam javításokat, amiknek külön örültem. Ebédre finomat ettünk. Később aztán volt egy megbeszélés, ahol azt hittük, megint le leszünk szidva. Ám ezúttal dicséretet kaptunk. Utána hamarosan egy állati jó dolog történt velünk. Ugye eredetileg 6-ig maradtunk volna a túlóra végett, de egyszer csak szóltak, hogy a rendszer összeomlása miatt azonnal hazamehetünk. A három év alatt ez volt a harmadik ilyen szuper hír. Utána fagyiztunk az egyik kolléganőmmel, majd go haza. Üdv.: *V*

2014. március 10., hétfő



Március első hetén vagyunk túl. Kaptam meleget, hideget. Összességében jónak mondható hét volt, bár történt nem egy esemény, ami felbosszantott vagy sokkolt.

Kedden reggel tartottam, hogy mi lesz, de aztán szépen lassan belegyalogoltam az új helyzetbe. Később egyre felszabadultabb lett a hangulat. A nap gyorsan telt, aztán közölték velem, hogy mást kell csinálnom. Szuper! Később kértem segítséget, majd egyedül próbálkoztam. A nap végére viszont megint történt egy olyan esemény, ami kiverte nálam a biztosítékot. Este aztán meg Zafi sérült meg, egy feltehetően kutyával való találkozás után. Egyelőre úgy néz ki, hogy nem lett nagyobb baja, mint pár sérülés, meg hogy sántít. Amúgy az ő hibája, mert bement a kerítésen belülre.

Szerdán reggel megint kicsit félsz volt bennem, hogy mi lesz az előző nap után. Lesz e folytatás, tovább gyűlik a harag, vagy mehet minden tovább a felszínes hazugságban. Nagyjából ment minden, ahogy vártam. Azért próbáltam kedves lenni, de nem vittem a túlzásba. A munka viszont nagyon nehéz. Teljesen kifáradtam. Remélem, minél előbb visszakerülök a régi ügyeimhez. Nap végén már csak mosogattam és irány haza. A vásárlást elhalasztottam másnapra. Itthon család, Zafi, Arti, tévé.

Csütörtökön bementem a városba. Egy két ruhanemű került a kosárba, meg gyógyszer, kenőcs, élelmiszer. Szükséges dolgok ezek, mert sajnos azt kell észrevennem, hogy egyre silányabb a minőség. Régen egy pulcsit kb. 3 évig is hordtam, most örülök, ha egy évig viselhetem. Aztán az árak meg csak mennek felfelé. A délelőtt ezzel el is telt. Később pihentem, majd levágtam Apa haját. Élvezem az itthonlétet és a "semmittevést". Állatira elfáradtam a héten, mivel most mást kell csinálnom, mint eddig. Este tévé, gép, torna, fekvés.

Pénteken délelőtt megint volt egy köröm a városban. Ezúttal is gyógyszertárba mentem, és megint betértem az előző nap ott hagyott pulcsik végett. Próbálkoztam más boltokban is, de végül az 1300 Ft-osakat választottam. Nem fogok kiadni 4000 Ft-ot. Közben már nézegettem farmerkabikat is. Sajna a régi kinőttem, ha lehet így fogalmazni. Itthon mostam, teregettem. Később megetettem az állatkákat, majd elszámoltam a költségeket. Este megint együtt tévézett a család. Utána még hódoltam a szenvedélyemnek, majd ágyikó.

Szombaton aztán már enyém volt a főszerep a konyhában. Először mosogatás, majd főzés. Ezúttal csilit csináltam. Utána gyorsan felporszívóztam és letörölgettem a port. Később csakis pihenés. Este aztán telepítettem egy fullos játékot, és hajnalig ment a móka. Aki gyerek, az az is marad. Vasárnap eléggé depis napom volt. Megint eszebe jutott egy csomó minden. Miért élek, hol tartok, jó úton haladok e, mi kellene ahhoz, hogy maradéktalanul boldog legyek stb. Ezekkel a hülyeségekkel elvoltam egész nap. Este rendbe tettem magam és ágy.

Ma délelőtt munka. Bekövetkezett, amitől tartottam: én is átkerültem a másik csoportba. Majdnem három évnyi munka után nagyon furcsa volt olyat csinálni, amihez nem értek. Lassan majd talán belejövök. Egész nap szorgoskodtam és estére ki is merültem, ugyan is túlóráztunk. Ez ám a tuti! 07:30-tól 18:00-ig és én csak reggel tudtam meg, mivel elfelejtettek értesíteni a többiek. De a muszáj, az muszáj, így maradtam estig, hogy minél előbb túlessek a kötelezőn. Este úgy zuhantam be az ágyba. *V*

2014. március 3., hétfő



Helló! Most megint úgy jött ki, hogy hétfőtől hétfőig foglalom össze a hetet.

Hétfőn egész nap dolgoztam. Persze, örültem neki, hisz akkor pörög az ügyszám. A kérdésekből dolgoztam javarészt, de persze csináltam saját kútfőből is. A sportot megvonták a hétre, szóval maradt a hosszú órák földje. Reménykedtem, hogy a jövő hét más lesz, de nem így lett. Munka után vásárolni mentem és gyógyszertárba. Itthon pihentem, és felkészültem a másnapra.

Kedden megint egész nap dolgoztam. Olyannyira, hogy 15:54-kor hagytam abba és álltam fel a kabátomért. Ez van. Ha hajtani kell, akkor hajtani kell. Közben a mellettem ülő kolléganőm is egyre rosszabbul lett, a nap végére rendesen elkapta a devla. Főztem neki teát, de már az sem segített. Munka után megint gyógyszertár, mert előző nap nem kaptam meg mindent, aztán sprint a buszra. Szerencsére elértem. Itthon bőséges estebéd, majd torna, fürdés, fekvés.

Szerdán már egyedül voltam, ugyan is M kolléganőm lebetegedett. E kolléganőm pedig szabin volt. Egész nap hajtottam, és csináltam, amit csak tudtam. Végül meglett a limit, de én tovább hősködtem és előre dolgoztam. Meg is lett az eredménye. Másnap reggel már kevesebbet kellett csinálnom. Itthon csakis pihenés és irtó korai fekvés volt a program.

Csütörtökön szintén hajtás volt, de ezúttal már egyre lassabban tudtam összeszedni a pipákat. Közben persze beszélgettünk és kaptunk jó híreket is. Bár a nőnap ezúttal hétvégére esik, mégis kaptunk ajándék szabit. Igazán örültem neki. Úgy döntöttem, hogy hétfőn így is úgy is itthon lennék, s egy csavarral megoldottam, hogy négy napos hétvégém legyen. Rám fér, komolyan! Itthon megint csak pihenés, ami nem alvást takar, hanem többnyire a családdal való beszélgetést, tévézést.

Péntek az én napom, a kedvem a hétvégére hangolom. Hát megint csavarintott egyet az élet a már biztosnak hitt dolgaimon. Nagy kibeszélés lett a vége, mindenki elmondta a sérelmeit. Megint új dolgokat tudtam meg, bár valahol már élt bennem a gyanú. Itt a vége. Három lépés távolság mindenkitől és helyezkedni. Ez lesz a mottóm! A munka jól ment már amennyire lehetett. Nem vittem túlzásba. Később vásárlás, majd go haza. Itthon kibeszéltem magam, majd tévézés a családdal.

Szombaton délelőtt én főztem az ebédet, de gondolom ezen már nem lepődtök meg. Később szokásos konyházás. Aztán begyújtottam, mert végre oly sok próbálkozás után, már tudom hogyan kell. Később Anyával állatos ismeretterjesztőket néztünk. Ezzel el is telt a délután. Este fürdés után megnéztük a Batman-t, majd mindenki aludni ment. Én még picit nyomkodtam a telefonom szokásomhoz híven, majd azt vettem észre, hogy már félig alszom.

Vasárnap délelőtt rendbe tettem a szekrényem, majd letöröltem a port mindenhol és kiporszívóztam az egész lakást. Eközben Apa és Anya megfőzték az ebédet. A sütés persze ránk maradt. Gyűlölöm a rántott húst! Enni is, meg sütni is. Ezért én az előző napról maradt karbonara-t ettem. Később megint állatos csatorna, majd Alkonyat sokadszorra is. Végre Apa is megnézte és tetszett neki. Idézem: "Annyira nem is hülyeség!" :-) Este szokás szerint a Nagy Duett foglalt le minket, imádjuk!

Ma délelőtt az utolsó könnyedebb nap volt az érzelmeket tekintve. Ma is sokat beszélgettünk az elmúlt hetek eseményeiről, de már sokkal nyugodtabban. Kíváncsi leszek, hogy alakulnak majd a viszonyok, én mindenesetre megpróbálok kimaradni és nyugodt maradni, amennyire csak lehet. Hamar meglett a 16 ügyem, így maradt időm előre dolgozni és egy kicsit pihenni is. Rég volt már ilyen! Itthon meséltem, majd elfoglaltam magam, persze a Shopping Királynőket ki nem hagynám. Este már csak korai fekvés. Üdv.: *V*