2011. december 26., hétfő



Hellóka! Ez az ünnep is eltelt, remélem a szilveszter jobb lesz ...

Kedden egész nap futkostak az irodánkba, alig volt néhány negyed óra, amikor nem jött senki sem. Délután még egy rögtönzött állománygyűlést is tartottak. A napi átlagom szerencsére meglett, mivel a javításaim közül sokat hitelesítettem. Itthon alvás, majd gép és beszélgetés.

Szerdán hosszú, de jó napom volt. A munka idő viszonylag hamar eltelt, és megint elég jó lett a napi átlagom. Délután Dee-vel mentünk vásárló körútra. Mind ketten a fiúknak és a családtagoknak vettünk apró ajándékokat, ami még hátra volt. Közben sokat nevettünk, cseverésztünk. Tök jól éreztem magam! Az otthoniakat megleptük sütivel. Utána vacsiztam, majd gépeztem és feküdtem is le.

Csütörtökön délelőtt egyfolytában csak postáztam. Összejött egy halom irat, és még egy kolléganőmét is nekem kellett megcsinálnom. Nem volt gond, nem is azért mondom. Utána nekiláttam az új ügyeknek. Délután volt egy pici lazításom, aztán megint nekiestem a feladatoknak. Itthon örültem az ajándékomnak, amit anyáéktól kaptam: 2 db Dórmeó párna. Utána pihi és gép.

Pénteken ahhoz képest, hogy már fél lábbal a hétvégében voltunk, mégis 17 db ügyet dobtak rám. Az első meglepettség után aztán elkezdtem karcsúsítani a listát. Le is faragtam 12-vel, így már keddre kevesebbel indulok. A munka közepette vártuk, hogy szóljanak, hogy elmehetünk délben, de nem kapkodták el. Az utolsó fél órában azonban közölték, hogy 12-kor elmehetünk. Utána bevásároltam még a karácsonyi sütikhez, aztán irány haza. Itthon ebéd, pihi és gép.

Szombaton már kora délelőtt készülődtünk. Először sütöttünk, majd főztünk. Később takarítottam, majd elkezdtük díszíteni a fát. Utána megvacsoráztunk, majd beszélgettünk és tévéztünk. Késő estig fenn maradtam, mert akkor lett vége egy filmnek. Utána alvás. Vasárnap délelőtt elkészültem, délután pedig utaztam Daddyhez. Ott ajándékozás, majd vacsi és tévé. 

Ma reggel sokat beszélgettünk, megbeszéltük a szilveszteri utazást, majd ebéd után csevegtem Szivi anyujával. Utána már nem sokat tudtunk együtt lenni, mert eljött a fél 4 és nekem indult a buszom a városba. Itthon pici mesélés után ismét csak tévé, majd gép és lefekvés. Üdv.: *V*

2011. december 19., hétfő



Sziasztok! Ez a hetem mozgalmas volt, de legalább jó ...

Kedden nem kaptam ügyeket, talán csak egyet, de azt gyors meg is csináltam. Aztán délután kolléganőm kijavította a régebbieket és végre hitelesíthettem, több mint tízet. Aznap meeglett a minimum! A buszról leszállván anyával elmentünk a házi dokihoz, mert beadattam magamnak az első adag vakcinát a HPV ellen. Fájt azért! Másnapra sokkal jobban éreztem, de majd csak elmúlik. Otthon a szokásos.

Szerdán kaptam öt darabot, amit akkor délelőtt ki is szórtam. Délben orvosi alkalmasságira mentem két társammal. Minden rendben volt, de az rosszul esett, hogy az "F" betűt "T" betűnek néztem. Igaz, mentségemre szólva a tábla ott volt az ablak mellett, amitől káprázott az egész. De még sosem tévedtem! Na mindegy, azt mondták ez semmi. Utána anyával bementünk a szolgáltatónkhoz, és elintéztünk néhány ügyet. Egy kedves fiatal ember segített nekünk, reméljük, hogy minden úgy lesz, ahogy azt ő mondta. Itthon hajmosás és a szokásos.

Csütörtökön már kaptam ügyeket, annyit, hogy a napi minimumom meg is lett. Örültem neki, végre pörgött a statisztikám. Egész nap dolgoztam, de közben rejtvényt is maradt időm fejteni, meg kicsit bóbiskoltam is. Szerencsére egyszerű ügyeket kaptam. Ez a legjobb. Munka és pihenés is. Itthon ebéd-vacsi, majd gép. Később jött a lefekvés.

Pénteken nem kaptam munkát és a javításokat sem adtam le. Dolgozgattam, de nem vittem túlzásba. Aztán kaptam egy leszúrást egy fél évvel ezelőtti ügyem miatt, amikor még nem tudtam lekérdezni adatokat. Mindegy, ez van. Felhúztam magam, szerencsére 11:30-kor el is jöhettem, ugyanis aláírták a 2 óra távollétemet. Kigyalogoltam a vonatállomásra és a déli vonattal jöttem haza. Ebéd után Keri látogatott meg minket. Megajándékoztuk egymást karira, majd némi beszélgetés után lefeküdtem. Este készülődés, még egy kis beszélgetés és mentem Dee-hez. Ott smink és tipli. A buli eleje jó volt, de aztán megint a színpadnál tömörült mindenki, az eső néhol beesett, a sok paraszt cigizett meg lökdösődött, ja és a fél fülemre teljesen megsüketültem a hangfalaktól. Nem vicc!

Szombat hajnalban fél 4-kor már könyörögtem, hogy menjünk haza. Itthon ágyba dőltem. Nem való ez már nekem, de tényleg. Nem éreztem jól magam, nem ez az én világom. Inkább a falubulikra szavazok. Reggel elbúcsúztam Keritől, majd reggeli után visszafeküdtem. A süketségem lassacskán enyhült, de egész nap zúgott a jobb fülem. Szörnyű érzés ez. Este megérkezett Daddy, ezután tévé és beszélgetés. Vasárnap reggel misére mentünk. Ezután bevásároltunk karácsonyra, ami még kellett. Nem vettünk sok mindent, mert kis karácsonyunk lesz. Délután tévéztük, majd Szivi elindult haza. Utána csak úgy elvoltam, élveztem a hétvége maradék idejét. Este X-faktor döntő.

Ma délelőtt nem sok kedvem volt bármihez is, de muszáj volt nekilátnom a munkának. Szerencsére kaptam ügyet, így azért 6 hitelesem lett. Délután rengeteg tértit kaptam vissza, azokat is szépen kiszórtam. A nap viszonylag hamar elment, itthon örültem az új tévészerződésnek, ahol ingyen kaptunk két beltéri egységet. Később gép. Üdv.: *V*

2011. december 12., hétfő



Szasztok! Ez a hetem nem sikerült valami jól, de a végén jóra fordult ...

Kedden nem sokat tudtam dolgozni, nem bírtam koncentrálni. Mindegy ahhoz képest, elég jó lett aznap a statisztikám. Otthon nem sok minden volt. Aminek örültem, hogy rátaláltam a Született feleségek 8. évadjára feliratos verzióban. Ez nekem az új lélekterápia! Ja és láttam a Csizmás, a kandúr című mesét.

Szerdán sokkal jobban éreztem magam. Ügyeket ugyan nem sokat kaptam, de azért csinálgattam. A nap végén kaptam vissza néhány javítást, ami csak tovább növelte a statisztikám. Itthon is már sokkal jobb volt minden, és este tovább néztem a Született nyanyákat.

Csütörtökön unatkozós napom volt. Valami miatt nem kapott senki új ügyeket, ezért én kettőt megcsináltam a négyből és ennyi. Déltől kezdve rejtvényt fejtettem, körmöt reszeltem és bújtam a Vaterát. Marha régen nem volt már ilyen. Ha kérhetném, inkább dolgozok! Itthon megint a szokásos.

Pénteken megint rejtvényt fejtettem, aztán szerencsére kolléganőm javított ki az ügyeimből, így azokat tudtam csinálni. Aztán nagyon hamar elrepült az idő, és mentem bőrgyógyászhoz. Sajnos, az utóbbi két hétben sok rossz dolog ért, ami meg is látszik a bőrömön. Hiába mondtam a doktornőnek, hogy eddig makulátlan volt az arcom és a hátam, megint visszarendelt januárban. Már nagyon unok odajárni! Itthon pihi, majd zumba. Este tévé és fekvés.

Szombaton délelőtt főzés, majd ebéd után pihi. Utána pedig nagy takarítás, közben mosás. Nem részletezem, de sokrétű volt. Utána gép, majd X-faktor és Való Világ. Vasárnap délelőtt megint főzés, és egy kis takarítás, majd ismét pihi. Utána Daddy jött el a bátyjával és elhozták a kis tévét. Elbeszélgettünk, majd indultak haza. Utána tévé, gép, telefon, majd alvás.

Ma délelőtt az irat esedékesek után rejtvényt fejtettem. Később újra kaptam ügyeket, meg a régebbiekben dolgoztam, ami még hátra volt. Utána megint uncsi volt, de a kolléganőm felajánlotta, hogy megnézhetem a DVD-jét. Úgy is lett. A hátralévő időben a 2005-ös Rómeó és Júlia musicalt néztem meg Dolhai Attilával, Szinetár Dórával, Bereczi Zolival és a többi színésszel. Nagyon tetszett, pedig a történet már a könyökömön jön ki. Itthon vacsi közben megnéztem az Aranyhaj és a nagy gubanc mesét, szerintem nagyon jó. Utána megfodrászoltam anyát, majd gép és alvás.*V*

2011. december 5., hétfő



Sziasztok! Voltatok már úgy hogy nem tudtátok miért, de látszólag hiába van meg mindenetek valami mégis mintha hiányozna? Vagy valami miatt nincs megelégedett érzésetek, de nem tudjátok mi miatt? Na hát bennem ezek az érzések kavarognak mostanság, és nem tudom mi a megoldás!

Kedden az első munkanapomon jó sok sokk ért, ezért egy órával a kezdés után már haza akartam menni. Aztán szép lassan belerázódtam mindenbe, de a lázadozós hangulatom továbbra is megmaradt. A nap végén bejött a kolléganőm is, aki sok kihagyás után újra munkába áll. Ő jobban fogadta a híreket, mint én. A napi limitem nagyjából meglett, bár már nem érdekel. Itthon finom ebéd várt meg gyümölcs. Ezeknek legalább lehet örülni. Este gép és ágyikó.

Szerdán megcsináltam az összes irat esedékesem, amivel kb. két óra el is ment. Délután nem volt már munkám, így régi ügyeket vettem elő. Néhányat meg is tudtam csinálni. Aztán meg hirtelen azt vettem észre, hogy vége a munkaidőmnek. Itthon nem pihentem, inkább kicsit a gép előtt ültem, aztán meg úgy is jött a lefekvés ideje.

Csütörtökön még befejeztem néhány ügyet, aztán segítséget kértem, mert ami még rajtam van, nem tudtam hozzákezdeni egy kivételével egyikhez sem. Sokban sejtettem, hogy mit kéne csinálni, de nem mertem hozzányúlni, és jól is tettem, mivel kiderült, hogy egy párhuzamos ügyben a másik kollégám hibázott, ráadásul ő már kiküldte postára is. Persze, ilyen előfordul, de én mégis csak jobban jártam. Aztán azt vettem észre megint, hogy 15:52 van és csomagolni kell. Itthon gép, majd alvás.

Pénteken munka hamar elrepült. Mind össze 9 db ügyem maradt. Azokhoz egyelőre nem tudtam hozzászagolni. Délután pihentem egy kicsit, majd visszautaztam a városba találkozni a munkatársaimmal. Egy kis, de annál hangulatosabb étteremben beszélgettünk és ettünk. Jó volt kicsit megismerni őket. Itthon némi tévé és alvás.

Szombaton a szokásos forgatókönyv zajlott. Délelőtt főzés, majd elkészültem és korán elmentem. A vonatállomáson furcsa dolog történt velem: egy srác figyelt. Azt hittem, hogy azért, mivel több mint 30 ezer forintot vettem ki egy automatából. Féltem, bevallom őszintén. Folyamatosan szemmel tartottam, és sok ember között ültem. Aztán eljött az idő, kisétáltam a buszra. Akkor is figyelt, de szerencsére nem követett. Talán lehet, hogy nem is a pénz miatt nézett, vagy azért, de nem mert tenni semmit sem. Daddynél Jujuval beszélgettem telefonon, majd egész este tévé.

Vasárnap szintén tévé, majd megnéztük a Lopott idő című filmet. Nem volt rossz, de jó sem. Elgondolkodtató, de vétettek hibát is pl.: egy kislány szerepel benne, aki kb. 10 éves. Elvileg 25 éves korukig nem működik nekik a "számlálójuk", azonban a kis lány mégis időt kunyerált a főhőstől nem is egyszer. Szóval he? Aztán átsétáltunk a barátokhoz szülinapozni, de sajna nekem hamarosan ment is buszom.

A városban átszálltam egy helyi járatosra. Egy sráccal szálltunk le, aki mögöttem jött. Úgy hallottam, hogy megállt. Gondoltam talán ott lakik. Valószínű úgy is lehetett. Aztán rám nézett (én közben hátrafordultam), majd elindult. Egyre jobban, gyorsabban jött mögöttem, de a zebránál másik irányba ment. Ez a hétvége már csak ilyen, úgy látszik. Itthon tévé, gép és alvás.

Ma délelőtt elmentem anyával az orvosához, akivel beszélgettünk. Itthon ebédet főztünk apával, majd pihi volt megint. Utána kajoltam, majd gép. Este fürcsi és fekvés. Üdv.: *V*