Szasztok! Már megint eltelt egy hét, és én megint mesketélek nektek! Kedden kaptam baráti áron egy stepper gépet, amivel most már még jobban kondizhatok. Imádom! Úgy megmozgat, hogy ihajj! Persze fokozatosan növelem az időt, amit rajta töltök. Szerdán megint egy olcsó boltot látogattam meg és tökre jó cuccokat tudtam venni. Olyat ami kell, és nem ruha! Háztartási kellékek. Csütörtökön és pénteken csak futottam hazafelé a nagy meleg elől. Ezt egyszerűen nem lehet kibírni! Egyik napról a másikba átugrottunk a kánikulába: egyszer hosszúnadrág pulóverrel, máskor meg már kis szoknya és papucs.
Nem szeretem a hirtelen változásokat (semmiben sem)! Igaz minden este hátramentem anyával a kertbe és napoztam is egy kicsit! Nem nagyon látni, valljuk be! Péntek este előre elkészítettem mindent, hogy másnap ne kelljen kapkodnom. Szombaton utaztam Szivihez. Ott vb-t néztünk és bújtunk. Este megnéztük a "Túl jó nő a csajom" című filmet és a tévében pedig a ".45"-öt. Tetszettek! Bár Babe a végére bealudt, szegény nagyon elfáradt. Vasárnap délelőtt kis csibéket kergettem Szivi anyukájával, míg végül be tudtuk őket terelni a többihez.
Utána konyhában segítkezés, majd ablakpucolás. Tyű a mindenit! Micsoda nehéz tetőablakot pucolni! :-O Utána ismét vb. Most ilyen lazulós hétvégénk volt, de nem is bántam. Itthon pihi volt. Ma jól megjártam. Délelőtt irdatlan meleg volt, ezért farmerszoknyában, papucsban és pántosban mentem melóba. Aztán röpke 4 óra alatt fordult az időjárás és esett meg hűvös lett. Remélem, nem fáztam meg! Holnap melegebb cuccban megyek, max belerohadok. :-) Azt hiszem ennyi! Üdv.: *V*
Valami más: Tegnap este olvastam egy cikket a házasság 5 alapvető tévhitéről. Ezt most nem részletezném, akit érdekel járjon utána a http://www.nlc.hu/ -n. Sok igazság van benne tényleg. Amit én nehezményezek, hogy a friss házasok többsége, az első nagyobb vita után válik. Ez egy oltári nagy butaság! És? Azt hiszed a következőben majd nem lesznek problémák? Vagy azt is ott hagyod és mész tovább? Pff! Aztán ott a másik oldal! Általában azt a tanácsot kaptam, hogy bánj keményen a férfival, légy hűvös, ne mutasd ki mit érzel stb. bla bla bla.
De én nem értettem igazán ezt, meg nem is bírtam hosszú távon megtenni. Ráadásul az nem is én voltam. Nem szeretek színészkedni na! És rájöttem, ez egy baromság! Miért kéne azt tenni? Azért, mert akkor izgalmas maradsz? Na persze! Egy darabig. Aztán már nem fogja érteni, hogy ha ennyire nem számít, akkor miért is vagy vele még mindig, és keres egy olyat, akitől bókokat kap, és aki kimutatja hogy kell. Vagy azért, hogy egyre jobban megalázzuk a szeretett férfit és saját magunktól toljuk el (akár egy másik nő karjaiba)?
Egy frászt! Milyen hülye férfi az olyan, aki akkor szereti a nőjét, ha az semmibe veszi? Jó biztos van ilyen, de szerintem hosszútávon ez nem normális dolog. Igen is, hogy ki kell mutatni milyen fontos nekünk (persze nem pitizni), és hogy szükségünk van rá, szeretjük, megbecsüljük őt. Dicsérni kell! És akkor nem vágyik majd másra (talán)! Na meg persze változatos szex és jó kaják! Én mindig magamból indulok ki. Jó a férfiak néha tényleg furák, mások mint mi. De szerintem minden ember vágyik egy biztos kapcsolatra, kölcsönös szeretetre, óvásra.
Hogy elmondhassa, ha valami bántja, és együtt oldjátok meg, vagy hogy tudja azt: te megérted őt, és nem ordítod le a fejét ... Vagy hogy ne kelljen minden percben fasza gyereknek látszani, néha had lehessen kis fiú is (aki odabújuk a párjához). Vagy tanácsot kérhessen tőled, vagy csak egy kis buksi simogatást. Minden férfiben van egy kis fiúcska is, akit ki lehet csalni. S szerintem, ha megmutatja ezt az énjét is, akkor már megbízik benned. Ja meg még valami! Ő állandó versenyben él: magával, másokkal, a világgal. Meg kell neki mutatni, hogy neked ő az abszolút favorit, a Supermen.
Nem kell más! Ezáltal téged is megbecsül majd, mert tudod értékelni őt és meglátsz benne olyat is, amit más nem. Jó persze itt is vannak túlkapások, a pasi elszáll és azt hiszi mindent lehet, mert "ő úgy is odavan értem". Az ilyeneket egy jól irányzott beszólással vagy tettel szerintem helyre lehet billenteni. Néha kell egy picit "alázni" vagy ellenállni. Ezzel tiszteletet vívsz ki, látja hogy na na azért mégse lehet mindent, és izgalmasnak is tűnsz majd. Ennyi! Ja és az utolsó! Kérdezni és szólni, ha valami nem tetszik! Számtalanszor beleestem abba a hibába, hogy csak nyeltem és vártam, hogy majd észreveszi.
Nem szabad tényleg! Nem fogja észrevenni, vagy már csak akkor amikor azt mondod: na akkor The End. Sokszor volt nálam is, hogy azt hittem direkt ilyen utálatos. Aztán kiismertem, és rájöttem nem. Ő ennyire más, és másként gondolkodik. Szóval tessék szólni, ha van valami gond (érvelni, elmagyarázni), mégha csak egy kis izé, akkor is. Ha cseszegetésnek veszi fel, akkor mond meg, hogy neked ez fontos. Ha te is az vagy neki, akkor belátja (ha nem is azonnal, de be fogja). Ha nem, akkor meg valami gáz van ott! De még az se a vég, csak másféle kommunikációs csatornát kell keresni pl.: hozd őt is ugyan abba a helyzetbe, hogy meglássa milyen szar érzés neked.
Nos asszem ennyi lett volna, ezt muszáj volt megosztanom veletek. Véleményeket, meglátásokat, ellenérveket szívesen fogadok akár itt, akár valamelyik online postafiókomban.


1 megjegyzés:
Abszolút egyet értek abban amit leírtál!
Erről órákat lehetne dumcsizni, ugye? :)
A "Túl jó nő a csajom" című filmet mi is láttuk nemrég. Úgy ültem neki, hogy ez megint egy hülye amcsi film, és mégse! Nagyon tetszett! :)
Megjegyzés küldése