2011. június 27., hétfő



Sziasztok! Ez a hét kicsit nyögve nyelősen, bosszankodva, néhol szomorúan, és egy hatalmas meglepetéssel fűszerezve, de végül is eltelt. Mikor már azt hinnéd, hogy sosem, akkor jön el a mégis ...

Kedden jól ment a napom, aztán megkaptam a javításaim, s ugyan csak kettő volt ami rossz volt, de sikerült magam jól felhúzni. Többiek nyugtattak, de hiába. Magamban elpuffogtam, mint egy öreg kis autó, aztán szép lassan megnyugodtam. Sokszor nem értem, hogy hibázhatom el azt amit, de mindegy. Kijavítom, aztán majd csak megtanulom! Mind e mellett sok ügyet tudtam postázásra küldeni, ekkor mindig megnyugszom. Itthon elvoltam.

Szerdán már sokkal jobb napom volt, egyre több iratot kapok vissza megfelelően. Már nagyobb kedvvel is csinálom így, hogy tudom, van értelme az egésznek. Itthon pihentem, este pedig késő estig fenn maradtam, beszélgettem a barátaimmal.

Csütörtökön még jobb napom volt munka szempontjából, végre az ügyeim nagy részét letudhattam egy időre. Egy két új ügyet is kaptam, de azokat meghagytam holnapra, hogy akkor is legyen teendőm a korai órákban. Itthon átbeszéltük, hogy mi az amire szükség van a hétvégére, aztán beültem a gép elé.

Pénteken a kedvenc napomon volt dolgom elég, de szerencsére megbirkóztam velük. Egy ügy sok időm elvette, de idővel rájöttem a megoldásra. Utána Sparban vásároltam pár dolgot, aztán anyát kellett kihívnom bicóval, mert a táskám füle felmondta a szolgálatot itthon a buszmegállóban. Később készülődtem és mentem Szivihez. Ott a szokásos tévézés volt.

Szombaton délelőtt meséztünk utána pedig megnéztük a Copperfield Dávid című filmet. Nagyon tetszett! Később a fiúk gyúrtak a pincében, én is lementem megnézni őket. Ebédre gírosz tálat rendeltünk magunknak, ami nagyon finom volt. Estére pedig sütöttünk magunknak hagymás, felvágottas, sajtos tojást. Mellé mustár és friss paradicsom járt. Néha kell ínyenckedni! Este tévéztünk, én hamar elaludtam.

Vasárnap délelőtt szintén tévé, meg segítkezés a konyhában. Később még bújtunk egy kicsit, aztán hazajöttem, a fiúk pedig csiszolták az ablakokat és felszerelték a redőnyöket. A városban előbb leszálltam a buszról, és az előbújt nap melegében sétáltam ki a buszpályaudvarra. Menyi jó ruha meg cipő van a kirakatokban! A turikról nem is beszélve, de erős vagyok ... :-) Itthon csakis a pihenésé volt a főszerep.

Ma a napom olyan gyorsan eltelt, mintha kb. 3 órát dolgoztam volna. Rengeteg tennivalóm volt, közben egy két régebbi ügyet is átnéztem, javítottam is egy keveset. Bárcsak mindig ilyen hamar telne. Hazafelé a helyi járatos busz eleve késve érkezett, majd kb. 100 méter után végleg lefulladt. Kb. 2 megállót gyalogolt az egész csapat, mire jött a másik busz. Így csak a vonatot értem el, még szerencse, hogy nekem ilyen is van. Itthon nyami után elintéztem pár fontos családi papírt, majd gépezés, Jóbarik és chat. Üdv.: *V*

Nincsenek megjegyzések: