2011. október 31., hétfő



Sziasztok! A hét eléggé idegesen, dühösen és fáradtan indult, de a hét vége felé rendeződött a lelki állapotom.

Kedden nagyon felhúzott az egyik munkatársam, mert felhívott hogy hibáztam. Ez igaz is volt, de úgy megkevert, hogy egy ideig nem is értettem, hogy mit hibáztam, míg végül rájöttem. Kijavítottam hamar és kész. Nem a figyelmeztetése volt baj, hanem az okoskodása. Később kiderült, hogy kezdő. Na hát pff! A nap további része már jobb volt, javításaim hitelesítettem. Itthon pihentem, majd megint jött a gép és az alvás.

Szerda délelőtt megint telefonált a kollégám, megint felhúzott, de most már nem sikerült neki annyira, mint előtte való nap. Szerencsére vannak irodatársak, akik lenyugtassanak. A nap viszonylag hamar eltelt, főleg, hogy megint volt közel egy órás eligazítás. És igen, az ügymenet ismét változott, meg később még egyszer.

Remélem megkapjuk ezeket írásban is, de a biztonság kedvéért magamnak begépelem a jegyzeteim. Utána vásároltam a Pennyben. Imádom azt a helyet, csak mostanában "kiesett" az utamból. A plázában új szoli nyílt, lehet majd azt is meglátogatom. Itthon pihi, majd begépelés és Született feleségek után alvás.

Csütörtökön délelőtt munka közben felhívtam a dokim, hogy megjött e már leletem. Közben a visszakapott anyagaim hitelesítettem. A nap egész hamar elment, szerencsére jó kedvűen. Meló után bementem a dokihoz, aki végül is jó hírekkel szolgált. A megelőzésre kell fektetnem a hangsúlyt és akkor nem lesz baj. Utána dm-be ugrottam be hajbalzsamért és festékért. A buszon megint találkoztam régi barátnőmmel, jól eldumáltunk. Itthon gép és alvás.

Pénteken szuper rövid napom volt. Délelőtt volt egy fél órás megemlékezés a hősi hallottakról, akik szolgálatot teljesítettek a VMRFK-nál. Koszorúzás és mécses égetéssel, valamint egy szép beszéddel emlékeztek, emlékeztünk rájuk. Egyiket sem ismertem, de az egyik özvegy olyan aranyos volt, ahogy ott állt az emléktábla előtt, hogy kicsit meghatódtam. Maga a gondolat, hogy leéltek x évet boldogan.

Fura vagyok mi? Látszott rajta, hogy szerette na. Utána elment a víz az egész épületben, így hazaengedtek minket. Mi azért tovább maradtunk, de 12:30-kor leléptünk. A bőrgyógyász lezárta a kezelésem hála a jó Istennek, csak egy kontrollra hívott vissza 6 hét múlva. Itthon pihi, utána zumba. Csurom vizesre izzadtam, de végre nem fájt a hátam a mozgásnak köszönhetően. Este gép és alvás.

Szombaton délelőtt megfőztem, majd takarítottam. Utána aludtam egy kicsit, és indultam Daddyhez. A vonaton jól felhúztak megint, több mint 10 percet késett az ellenvonat, így b tervet kellett készítenem. Leszálltam előbb és gyors menéssel beértem a buszt. Szivinél már minden ok volt, ettünk beszélgettünk, majd jött a tévé.

Vasárnap délelőtt kinn voltunk az udvaron, majd ebéd után (mi készítettünk fiatalok) bementünk a városba a vásárra. Szivi öccsének barátnője egy nyakláncot vett magának, Daddy egy pénztárcát (amibe belefizettem), tőle kaptam szárított virágokat, magamnak pedig egy nyakláncot vettem. A vásár érdekes és sokszínű volt, de nagyon sokan voltak. "Otthon" ettünk, majd fürdés és megint tévé.

Ma délelőtt a reggeli után megnéztük a Zöld lámpás című filmet. Mind a kettőnknek nagyon tetszett, még ha "lerágott csont" is a szuperhősös filmek. Utána Babe kiment az udvarra leveleket söpörni, én addig átöltöztem, elkészültem a hazaútra. Ebéd után el is jöttem. Itthon jó sok alvás, majd gépezés. *V*

1 megjegyzés:

FSZ írta...

Jó volt olvasni! :)