2012. október 22., hétfő



Sziasztok! Ez a hét szinte elrepült, nagyon gyorsan peregtek a napok. Persze, nem is nagyon bántam, hisz vártam a hétvégét, az ÉPÍTKEZÉST.

Kedden eléggé nyögve-nyelősen haladtam munkában. Nehezen is figyeltem oda, 15:15-ig dolgoztam. Rég nem volt már ilyen, és nagyon nem tetszik. Filmet szerettem volna nézni, hát ez a héten nem igazán jött össze. Kevés ügyem van, de ami van azokkal sokszor fél órát, órát elszüttyögök. Itthon játszottam Zafival, majd mentem a kis gépecskémhez.

Szerdán sem volt rózsásabb a helyzet. Ledaráltam 9 ügyet, aztán elkezdtem kínlódni. Nagy nehezen megcsináltam 11-et, és még hosszas keresgélések után el tudtam nyomni 4-et, így megint meglett a statisztikám. Most már 15:30-ig dolgoztam, amitől nem lettem vidámabb. A jó a napban, hogy kocsival hoztak haza és hogy aláírták a másnapi sportomat.

Csütörtökön azzal a tudattal álltam neki a munkának, hogy kettőkor eljöhetek. A filmezést elfelejthettem. 9 ügyet simán ki tudtam szórni, aztán megint jött a kínlódás. Utálom ezt! Kérem vissza a könnyű, gyorsan csinálhatóakat. Munka után temetésre kellett volna mennem, de egyszerűen nem vitt rá a lélek. Mostanában olyan érzékeny vagyok, hogy inkább elmentem vásárolni a családnak napi cikkeket. Itthon a szokásos kis elfoglaltságaim voltak. És lehet, hogy idén utoljára élveztem a Nap melegét a teraszon.

Pénteken megint szórogattam, amiket újonnan kaptam. Már egy két ügy kivételével szinte egy sincs, amit csinálhatnék. Ez van, közben szerencsére kaptam elnyomósokat is, aztán így megint meglett a napi adagom. Dél után filmezgettem, majd indultam a városba. Most csak egy gyors szoli volt a program, és már indultam is haza. Itthon ebéd után örültem az anyagoknak, amit apa vett. Este fagyoskodtunk, meg gép és tévé.

Szombaton eléggé időben keltünk ugyan is naaagy nap érkezett el. Délelőtt a napi házi munka után hozzáláttunk apával a téglafal befejezéséhez. Szép lassan haladtunk, ő rakta én adtam. Közben a habarcsot is kellett keverni. Délután végeztünk vele. Közben megérkezett Daddy is. Utána meg nekiálltunk a másik téglafal lebontásának. Végül úgy lett a beosztás, hogy apa verte le, anya rakta, mi pedig ketten hordtuk le kannában a téglákat. Gyerekek, ezt senkinek sem kívánom! Állati nehezek voltak. Végül 6 óra után álltunk le. Este X-faktor, majd alvás.

Vasárnap tovább folytatódott a lehordás. Most már sokkal kevesebb volt, ezért röpke két óra alatt készen voltunk úgy, hogy a törmeléket, a tégladarabokat lehordtuk. Aztán felsepertük az egészet, és azt is levitte Daddy. Utána némi pihenő után a két férfi felcipelte a gipszkartonokat a lépcsőfordulóig, ahol én vettem át apától, és raktuk le őket a kijelölt helyre. Szerencse, hogy csak 15 db volt. Nem is olyan könnyű, pedig csak papír és gipsz. Délután pihenés volt. Aztán meg a nap melegét élveztük a teraszon. Este tévé, gép és alvás.

Ma délelőtt vártuk az asztalos ismerősünket, de sajnos csak délután tudott eljönni hozzánk. Az építkezés ezen a napon megfeneklett, mivel nem volt olyan szerszámunk, amivel fóliázhattunk volna. A nap hamar eltelt, délelőtt konyha, délután a teraszon ültünk és daraboltuk az almát a cefréhez. Közben megint melegedtünk a napon. Később megérkezett az asztalos. Felkísértük, ő megnézett alaposan mindent, majd leírta a méreteket. Utána átbeszéltük a kinézetet, a színt, az üveget. Közben kiderült, hogy neki van olyan tűzőgépe, ami a fóliázáshoz kell, így meg lettünk mentve. Este a szokásos tévé, és gép. Üdv.: *V*

Nincsenek megjegyzések: