2012. december 17., hétfő



Halliho-ho-hóóó! Hát igen, leesett az első maradandó hó. Nem igazán örülök neki, mert szánkóm nincs, viszont minden nap csúszkálva jövök-megyek. Eddig még nem estem! Kop kop kopp! Ez a hét jónak mondható, nagyjából minden tervem, teendőm megvalósítottam, elvégeztem.

Kedden belevetettem magam a munkába. Először csak kattintgattam, mert a lányok részletesen meséltek a hétvégéről. Büszkeséggel töltött el, hogy megint én döntöttem jól, mikor otthon maradtam. Amúgy sem voltam fizikailag a toppon. Délelőtt elvoltam az ügyekkel, de délután már nem volt erőm a munkához. Kolléganőmmel a Notre-dame-i toronyőrt lestük francia musicalben. Később meglestem a Shrek 1-et, majd irány a város. Gyors apának vettem gyógyszert, aki otthon betegeskedett. Később játék Zafival, majd gép. Nagyon korán feküdtem!

Szerdán délelőtt darálás volt. Nagyon nehezen állok neki a gányáknak, de sajnos muszáj. Egyszer ki kell szórni. Aztán meg annyira beindultam, hogy alig tudtam leállni. Végül 23-nál hagytam abba. A nap viszonylag hamar telt, bár a kollégáim az agyamra mentek. Nem tudom, hogy én voltam e hisztisebb, vagy ők voltak idegesítőbbek. Lényeg, hogy a nap végére alig vártam, hogy itthon legyek. Itt eszi, Zafi, tévé, megbeszélés apával, és némi gép. Megint korai fekvés.

Csütörtökön ismét darálós délelőttöt tartottam. Muszáj szórni! Közben közölték velünk, hogy vagy aznap kivesszük a kedvezményt, vagy lehet el sem engednek. Hát gondoltam nekem mindegy, így akkor mentem bevásárló túrára. Megvettem végre Szívinek az ajándékait, majd magamat leptem meg pár kozmetikummal. Később csizma ügyben kalézoltam, végül találtam egy feketés-szürkét, pici sarokkal, három ezer forintért. Nem is haboztam! Utána napi cikkek, majd rohanás a buszra. Itthon a szokásos: kaja, Zafi, tévé, gép, lefekvés.

Pénteken (nekem utolsó nap a hétből) megint daráltam. Egyre jobban fogynak a ledolgozandóim, aminek örülök, viszont a kutyulás miatt négyig kellett maradnom. Sebaj, délutáni cinemával ütöttem el az időt. Alig van már december 5 előtti ügyem, de még mindig van mit csinálnom. Munka után megint a várost jártam. Anyának gyógyszer, családnak klópapír, meg hús. Vonattal sikerült hazaérnem. Itthon kaja, majd levágtam és megfestettem anya haját. Utána pici gép, és fekvés.

Szombaton végre nem kellett korán kelnem. Délelőtt főzés, takarítás, majd rendet csináltunk a padláson a cuccoknak (bojler, radiátor, csövek ...), amiket apa vásárolt. Épp, hogy elrakodtunk, meg is érkeztek. Felhurcolkodtak, majd pici beszélgetés után szomszédunk hazament, apa pedig uncsimékhoz beszerelni a karácsonyi ajándékukat. Utána megfestettem a hajam egy világos festékkel. A teteje szép világos lett, az alja meg sötétebb, mint volt. Mindegy, majd jövőre elmegyek fodrászhoz, aztán az kijavítja. Később megérkezett Daddy. Sok beszélgetés, tévézés volt a program.

Vasárnap korábban keltünk, majd reggeli után nekiálltunk fóliázni. Először nehezen ment, majd szépen kidolgoztuk a stratégát, és akkor már könnyebb volt. Később lepókhálóztuk az egészet. Ráfért már, igen. Aztán apa feljött (megdicsért minket), és kivágták a tetejét a fóliáknak. Most már lehetett a tetőre is feltekerni. Utána ebédeztünk, majd Szivi ment is haza, mert megemlékező mise volt a papájáért. Én utána ledőltem, mert elrontottam a gyomrom. Később gép, majd X-faktor. Éljen Timi! A szívem mélyén nekem Ő a győztes! :-)

Ma délelőtt beleléptünk az ez évi utolsó egész hetünkbe. Már nagyon nem bánom, ha vége lesz egy időre, elfáradtam. Jó lesz kicsit a sok alkalmazkodástól, és zajtól távol lenni, a család és Daddy körében. Délelőtt megint tekerés volt, mint ahogy általában. 22 db után befejeztem. Utána faxoltam, majd szépen belefeledkeztem a cinemába. Így töltöttem a délutánt. Itthon a szokásos! Üdv.: *V*

Nincsenek megjegyzések: