2009. szeptember 17., csütörtök

Halihó! Tegnap jó sokat jegyzeteltem, ki is fáradtam benne elég rendesen! Alig aludtam, aztán megint írtam, nem is ettem és estére meg lett a következménye: rosszul lettem. Gyorsan ettem pár falatot, meg cukros tejet, hátha jobb lesz! Aztán úgy is lett, anya szerint leesett a vércukor szintem (le is szidott, mert nem ettem eleget szerinte). Igaza volt, mert tényleg alig ettem egész nap! Aztán beszélgettem msn-en a barátaimmal, majd korábban lefeküdtem aludni. Ma reggel oly sok hónap után nagyon szar volt fél 7-kor kelni. Elég nyűgösen mentem a buszra, de aztán taliztam egy haverral, akivel egy darabig egy felé vitt az utunk, s mire elváltunk már jó kedvem volt! Tök korán odaértem a munkahelyre, még a "főnökök" se voltak ott! 8-kor kezdtünk telefonálgatni.

Először a kolléga, majd én. Elég vegyes a felhozatal: volt aki nem vette fel, volt akit nem érdekelt, volt aki nem ért rá és volt 4 fő akit igen. Ennek örültem! Állítólag a másikak sem szerepeltek jobban, szóval ügyi voltam! :-) Elég sok embert felhívtam, s bizony mire 10 óra lett, igencsak kifáradtam. A napokban értesítenek majd, hogy döntöttek. Most itt ülök kicsit, aztán pihenek és felkészülök estére az FLP következő előadására! Remélhetőleg Dede-t is vihetem magammal! Igyekszem hazaérni 9-re Szivi! Holnap megint sminkelünk, addig is kellemes napos szerda délutánt! Üdv.: *V*

Kísértet sztorik (1. rész)

Semmi sem mozgatja meg jobban az emberi fantáziát, mint a titokzatos jelenségek, melyekre nem tud racionális magyarázattal szolgálni. Ilyenek a szellemek, kísértetek, visszatérő lelkek is. A tudomány újra és újra megpróbál tökéletes, bizonyítható magyarázattal előállni, hogy egyszer és mindenkorra eldöntsék a kérdést, vannak-e lebegő komornyikok és elhagyatott folyosókon jajveszékelő halott asszonyok. Amíg ez nem sikerül nekik, borzongjunk együtt a hajmeresztő történeteken...

Nagy - Britanniában minden négyzetkilométerre jut két kísértet. Ilyen arányok mellett elvárható lenne, hogy lépten-nyomon huhogó, lepedős alakokba botoljon a gyanútlan turista. Ám mivel ez nincsen így azt kell feltételeznünk, hogy a sztoriknak legalább egy része pusztán marketingfogás, hiszen mennyivel izgalmasabb azt mesélni az ismerősöknek, hogy mi olyan kastélyban vakációztunk, ahol aljasságból kivégzett, nyugtalan lelkek bolyonganak.

A Hampton Court Palace évszázadok óta kísértetkastélyként híres. Állítólag Catherine Howard, VIII. Henrik ötödik felesége könyörög irgalomért a szellemgalériában. A hölgyet a király házasságtöréssel vádolta meg, mikor Catherine húszéves volt, és vérpadra küldte. Időnként hideg kéz fogja meg a látogatók nyakát, némelyek pedig különös erők jelenlétét érzik, csaknem elájulnak a feszültségtől.

Az edinburghi South Bridge Vaults egy másik nevezetes „szellemes” hely, a híd íveibe épített kamrákat és folyosókat 1996-ban nyitották meg a nagyközönség előtt. A turisták elsuhanó lényeket vélnek látni itt-ott, úgy érzik minden lépésüket szemmel tartják láthatatlan szemek. Egy pimasz kísértet pedig illetlen szavakat suttog egyesek fülébe. Vizsgálatok azonban azt mutatták, hogy a különös érzéseket az elektromágneses mezők minimális ingadozása okozza, a mágneses jelek ingerlik a halántéklebenyt és hallucinációkat is eredményeznek.

Nincsenek megjegyzések: