2014. március 10., hétfő



Március első hetén vagyunk túl. Kaptam meleget, hideget. Összességében jónak mondható hét volt, bár történt nem egy esemény, ami felbosszantott vagy sokkolt.

Kedden reggel tartottam, hogy mi lesz, de aztán szépen lassan belegyalogoltam az új helyzetbe. Később egyre felszabadultabb lett a hangulat. A nap gyorsan telt, aztán közölték velem, hogy mást kell csinálnom. Szuper! Később kértem segítséget, majd egyedül próbálkoztam. A nap végére viszont megint történt egy olyan esemény, ami kiverte nálam a biztosítékot. Este aztán meg Zafi sérült meg, egy feltehetően kutyával való találkozás után. Egyelőre úgy néz ki, hogy nem lett nagyobb baja, mint pár sérülés, meg hogy sántít. Amúgy az ő hibája, mert bement a kerítésen belülre.

Szerdán reggel megint kicsit félsz volt bennem, hogy mi lesz az előző nap után. Lesz e folytatás, tovább gyűlik a harag, vagy mehet minden tovább a felszínes hazugságban. Nagyjából ment minden, ahogy vártam. Azért próbáltam kedves lenni, de nem vittem a túlzásba. A munka viszont nagyon nehéz. Teljesen kifáradtam. Remélem, minél előbb visszakerülök a régi ügyeimhez. Nap végén már csak mosogattam és irány haza. A vásárlást elhalasztottam másnapra. Itthon család, Zafi, Arti, tévé.

Csütörtökön bementem a városba. Egy két ruhanemű került a kosárba, meg gyógyszer, kenőcs, élelmiszer. Szükséges dolgok ezek, mert sajnos azt kell észrevennem, hogy egyre silányabb a minőség. Régen egy pulcsit kb. 3 évig is hordtam, most örülök, ha egy évig viselhetem. Aztán az árak meg csak mennek felfelé. A délelőtt ezzel el is telt. Később pihentem, majd levágtam Apa haját. Élvezem az itthonlétet és a "semmittevést". Állatira elfáradtam a héten, mivel most mást kell csinálnom, mint eddig. Este tévé, gép, torna, fekvés.

Pénteken délelőtt megint volt egy köröm a városban. Ezúttal is gyógyszertárba mentem, és megint betértem az előző nap ott hagyott pulcsik végett. Próbálkoztam más boltokban is, de végül az 1300 Ft-osakat választottam. Nem fogok kiadni 4000 Ft-ot. Közben már nézegettem farmerkabikat is. Sajna a régi kinőttem, ha lehet így fogalmazni. Itthon mostam, teregettem. Később megetettem az állatkákat, majd elszámoltam a költségeket. Este megint együtt tévézett a család. Utána még hódoltam a szenvedélyemnek, majd ágyikó.

Szombaton aztán már enyém volt a főszerep a konyhában. Először mosogatás, majd főzés. Ezúttal csilit csináltam. Utána gyorsan felporszívóztam és letörölgettem a port. Később csakis pihenés. Este aztán telepítettem egy fullos játékot, és hajnalig ment a móka. Aki gyerek, az az is marad. Vasárnap eléggé depis napom volt. Megint eszebe jutott egy csomó minden. Miért élek, hol tartok, jó úton haladok e, mi kellene ahhoz, hogy maradéktalanul boldog legyek stb. Ezekkel a hülyeségekkel elvoltam egész nap. Este rendbe tettem magam és ágy.

Ma délelőtt munka. Bekövetkezett, amitől tartottam: én is átkerültem a másik csoportba. Majdnem három évnyi munka után nagyon furcsa volt olyat csinálni, amihez nem értek. Lassan majd talán belejövök. Egész nap szorgoskodtam és estére ki is merültem, ugyan is túlóráztunk. Ez ám a tuti! 07:30-tól 18:00-ig és én csak reggel tudtam meg, mivel elfelejtettek értesíteni a többiek. De a muszáj, az muszáj, így maradtam estig, hogy minél előbb túlessek a kötelezőn. Este úgy zuhantam be az ágyba. *V*

Nincsenek megjegyzések: